2014. március 30., vasárnap

Sixteen



Wendy Moon



A nap kelt fel már, mikor zihálva és sikítva ültem fel. Lelki szemeim előtt még mindig a házból kicsapongó tűz lángja látszódtak és néhány sikoly is visszhangzott a fejemben. Izzadt homlokkal kezdtem el zokogni, s szinte észre se vettem ezeket, teljesen lesokkolt az álmom. 

-Hé! Minden rendben? -éreztem meg egy erős kart körülöttem, s ahogyan ölébe húz. -Ssss. Minden rendben. Csak rosszat álmodtál..-próbált nyugtatgatni, hogy simogatja kezeivel a hátamat, s gyors ütemben száguldó szívét hallgathattam.
-De ez nem álom volt Zayn. Ez a valóság.-zokogtam immáron átölelve a nyakát, s próbáltam vissza szerezni önkontrollomat. Csitítgatott és apró csókokat hagyott izzadt homlokomon.
-De most már minden rendben. Megvédelek. -mormolta alig hallhatóan.
-Megígéred? -néztem fel barna íriszeibe, mik mintha hezitáltak volna. Borostája már egész hosszú volt arcán, ezzel arcvonásait meg férfiasította.
-Megígérem. -mosolygott, s közeledett arcomhoz, de mielőtt érintette volna ajkaimat, elfordultam, így a számsarkára adott egy halvány puszit. Akaratlanul is mosolyogva felejtettem el rémálmomat, miközben lesétáltunk együtt a konyhába enni.

-Akkor megyünk vásárolni? -kérdezte ujjongva Nicole, mikor mentünk felfele öltözni. Zayn csak bólintott, s elmélázó tekintettel elfordult, s bement a szobába. Csak összevont szemöldökkel figyeltem a csukott ajtót, és csak akkor eszméltem fel, mikor Nikó berángatott a szobájukba, s ott feküdt Harry az ágyukon félmeztelenül, csak egy farmerban volt, ami ki volt gombolva, így kilátszódott a sötét alsónadrágja. Felnézett ránk telefonja képernyőjéből, majd unottan vissza is húzta tekintetét a készülékre. Vörös arccal hagytam, hogy rövid, kócos hajam valamennyire elborítsa arcom, miközben a lábamat tanulmányozva vártam, hogy Harry barátnője adjon valami ruhát. Nem is kellett sokáig várnom, rögtön kaptam egy szürke "The Beatles" feliratú pólót, aminek nem volt ujja, és hozzá egy zöld nagyon rövid farmert. Még gyorsan oda adott egy pázsit zöld színű tornacipőt, majd megköszönve kifelé vettem az utat.

-Várj! -szólt utánam Harry, s én megtorpantam az ajtónál, lehajtott fejjel. -Ezt megcsináltam neked! -állt fel, s odalépve hozzám, a ruha halomra rakta szeretett fekete órámat, amit még a tűzesetben hordtam. Csodálkozva figyeltem, a másodperc mutató csodálatos járását, s a csillogó arany keretét. Felsóhajtva felemeltem fejem, s erdő zöld szemeibe néztem: -Köszönöm! -hálálkodtam, de rögtön megakadtak szemeim a testét beborító tetkókon. 'Hogy fér ennyi minden egy testre?'-hangom akaratlanul kérdezte belsőmtől, de választ nem kaptam magamtól. Csak bólintott kedves mosollyal, majd rögtön visszafordult, s barátnőjéhez igyekezett. Összeszorult torokkal figyeltem, ahogyan mosolyuk egybeválik, s ölelkezésükben minden fajta szeretetet megtalálhatott az ember.

Ahogyan felvettem a fürdőben a ruhákat, s hajammal próbáltam valamit kezdeni, kinyitódott az ajtó, s rögtön Zayn jött be rajta halál nyugalommal.
-Menni köl'. -mondta parasztosan, s felhúzott szemöldökkel, jól szórakozva dőlt a falnak, s onnan figyelte, ahogyan sietősen próbálom összefogni a hajamat, de mindig szét csúszik. -Inkább zselézd be a végét..-ajánlotta, s én furcsán néztem rá. Még mindig félszeg mosollyal jött, majd egy tubust levett a szekrényről, s picit nyomott a tenyerére. Összedörzsölte, ezzel szét kente a tenyerén. Összerándultam mikor a hideg masszát a hajamra kente. beletúrt, majd összeborzolta. Csukott szemekkel vártam a kínzásomat, hiszen nem vagyok férfi, se fiú, hogy zselézni kellene a hajam. -Voilá! -tapsolt kettőt, s hátrálva elégedetten mosolygott. Egyik után nyitottam ki a szemem, s csodáltam meg "művét", ami elképesztő lett. A végek össze-vissza álltak, ahogyan fentebb picit kócosnak tűnt. Olyan rockos volt. Olyan.. 'nem én'.
-Köszönöm.-hálálkodtam volna, de már nem volt a hátam mögött mikor megfordultam.

Nicole-on egy derékig érő rövid farmer volt, s abba betűrve egy kék szakadt póló, a haját összefogta, s a fején ott volt egy napszemüveg. Lábán egy egyszerű fehér tornacipő díszelgett. Harryn ugyan az a sötét farmer volt, egy elegáns csizmával és felsőtestén egy vörös póló volt. Zaynen egy fekete farmer, bakancs, sötét póló és rajta a piros-fekete kockás inge. Ezen kívül mindenkin ott volt a napszemüveg, csak én harcoltam a napsugaraival.
-Hoztam neked is! -adott át egy fekete kerek napszemüveget Nicole. Felvéve megköszöntem, majd mind beszálltunk egy fekete kocsiba, s Harry elvezetett minket egy nagy plázába.

-Úristen de szép! -ámultam el egy ékszeres boltban. A nyaklánc egyszerű ezüst volt, s rajta csak egy kis medál lógott, ami négylevelű lóherét ábrázolt.  Olyan sokáig bámulhattam, hogy észre se vettem, mikor mellém értek a többiek.
-Na mit nézünk? -jött rögtön Nikó, és mikor meglátta, csalódottan megrázta a fejét, s tovább állt. Csillogó szemeimmel néztem meg az árát, de a sok nulla miatt inkább vissza engedtem a kezem, s tovább álltam. Amióta itt vagyok velük, már kétszer meggondolom magam, hogy mit vegyünk és mit nem. Hiszen kérdeztem, hogy mennyi a határ, egyikük se felelt, csak mondták, hogy majd akkor megyünk is.

-Szerintetek? -húzott maga után Nicole, miközben az egyik fehér térd fölé érő ruhát próbáltam fel. Zayn és Harry éppen egy kabátos résznél nézelődtek, de barátnőm hangjára, mind ketten idefigyeltek. A ruha egyszerű volt: fehér, picit csipkés végű. Fent pedig nyaknál megkötős, így volt egy mély dekoltázsom. Harry rögtön biccentett, hogy ez jó, míg Zayn körül nézett, s idegesen kezdett volna felénk jönni.
-Vedd le! Mindenki téged bámul! -utasított komoly arccal, s bennem még az ütő is megállt idegeskedésemben. Körül néztem, s csak néhányan fordultak meg-meg felénk, de csak azért, mert igen "háború" közeledett kettőnk közt. A düh felemésztett így én is közelebb kerültem hozzá.

-Mégis miért? Kit zavar? -tártam szét a kezem, s néztem Zayn reakcióját, ahogyan idegesen túr bele tökéletes hajába, s szemei feketülni kezdenek.
-Engem bazd meg! Nem akarom, hogy mindenki a csöcseidet bámulja, és csorgassák a nyálukat! -förmedt rám, mire már többen felénk pislogott.
-Még is mi a fene bajod van most? Téged mióta érdekel, hogy mi van velem? Ha? Mióta lekaptál? Ha?-kiabáltam az arcába magamból kikelve.
-Lekaptad? Mi van? -hallottam meg mellőlem Harry dühös hangját, ami Zayn felé irányult.
-Elegem van már belőled! Sokkal könnyebb volt az életem nélküled.-ordított vissza Zayn, miközben kidagadtak az erei a nyakán. Egy arcizmom se rezdült meg a hangjától. Sőt! Akármilyen kellemetlenül éreztem magam, egy aprót megnyugtatott.

-Tényleg? Jobb volt? Könnyebb volt? Komolyan? Ja igen! Akkor csak simán meg kellett ölnöd embereket pénzért! Nem volt ennyi felhajtás! Tényleg! -rikácsoltam, és még az se érdekelt, hogy mostanra már mindenki minket bámult. -Simán lelövöd őket és puff ennyi. Nincs semmi szín az életedben bazd meg! -a könnyeim már gyülekeztek idegességemben a szemeimben, de nem érdekelt.
-Lesmároltad? -üvöltött föl harsányan Harry, s ezzel talán a kint lévő sétáló embereknek is felkeltette a figyelmét.
-Igen!-felelte hangosan Zayn a göndörke felé fordulva, majd csillogó tekintetét újra rám kapta- És tudd meg, igen! Nem volt ennyi problémám akkor! Nem voltak felhajtások! Egyedül aludtam és több volt a hely számomra. -szavai mélyen megsértettek engem, de kívül nem mutattam.
-Egyenesen megtiltottam, hogy lekapd! Megmondtam ezerszer, hogy ne! Nem akarom, hogy ez legyen vele! BAZD MEG EZÉRT KELLETT VOLNA VIGYÁZNI RÁ! NEM AZÉRT, HOGY TE KAPD LE! -Harry mellettem termett s mintha kezei már indultak volna Zayn irányába, de a fekete hajú srác rideg tekintete megfagyasztotta benne a mozdulatot, így csak hangerejét emelte a maximumra.
-Mi közöd hozzá? Nem vagy senkim, hogy eltiltsd tőlem! Nem vagy senkim cseszd meg Harry! -fordultam felé, de ő csak nem vett figyelembe, hanem folytatta a mondandóját Zayn felé.
-Miért?


-Mert beleszerettem! -ordította a plafonra nézve Zayn, miközben kezét ökölbe szorította. Már nem csak nyakán, szinte egész testén látszódtak az erei, s szemei szikrákat szórtak. Bennem pedig megfagyott az egész világ. Szívem kihagyott egy ütemet,  majd gyors mozdulataival mégjobban felgyorsult. Vérem perzselte a bőröm belülről, miközben minden szem rám szegeződött. Szemeim szúrtak, tüdőmben nehezen tudtam venni a levegőt. Mint hideg zuhany úgy ömlött rám Zayn két szava. Mindenki elhallgatott a helységben, néma csend uralta a világot lelki szemeim előtt.
-Mi? -kérdeztük szinte szinkronnal Harryvel, totál lebénulva.

14 megjegyzés:

  1. OKé.Nem.Tudok.Mit.Írni.
    Most hagyjatok.
    Niko jobbra el.xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oké. Látom. Jól. Vagy.
      Messze vagy, so nagy esély, hogy hagylak,
      és Örülök, hogy tetszik..:D.xx

      Törlés
  2. Uriste....*-*mi lesz a kövi részben?*-*Naggyon kiváncsi vagyok.....Am naggyon jo lett hamar kövit lécci:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok minden lehet, hogy lesz, de lehet, hogy nem. Örülök, hogy elnyerte a tetszésed.
      Sietek!.xx

      Törlés
  3. Ahw nagyon jó lett Zayn beleszeretett Wendybe már nagyon vártam ezt a részt Hamar kövit!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. ÁÁÁÁ úristen Zayn!!!!! *-* siess a kövivel!!!!! :D

    VálaszTörlés
  5. Jaj ez fuuuu durva volt am.Siess.Nagyon varom a folytatast!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, örülök, hogy így gondolod..uhh..vagy nem(?).
      Sietek!.xx

      Törlés
  6. :O aztaaa! Hát.Ez.Eszméletlen.Mit.Kellene.Még.Mondanom? Oké én inkább megyek, még a végén...mit is akartam? Na mindegy. Szia Kincső! Jessie el!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! És..szia Jessie! (??) .xx

      Törlés